Jóval az elektromos vasaló zümmögése előtt a faszenes vasaló – más néven szénvasaló vagy önmelegítő vasaló – a 19. századi leleményesség csodája volt. Európa-szerte, Amerikában és azon túl is használták otthonokban és mosodákban, ez az öntöttvas munkagép rendet hozott a gyűrött lepedőkben egyetlen vezeték vagy konnektor nélkül. A korábbi nehéz, folyamatosan újramelegedő „szomorú vasalókkal” ellentétben a faszenes vasaló saját állandó hőt termelt – a vasaló belsejében elhelyezett izzó parázsnak köszönhetően. Hordozható, kényelmes és meglepően hatékony volt a maga korához képest. Vessünk egy közelebbi pillantást erre a lenyűgöző hazai történelemi darabra – és arra, hogyan változtatta a tüzet ropogós gallérrá és sima lepedővé. 🔥A faszenes vasaló főbb jellemzői
A vasaló nem tömör volt – egy üreges doboz volt, amelyet forró faszén tárolására terveztek. Ez lehetővé tette, hogy a hő befelé sugárzódjon , így a talp sokkal tovább meleg maradt, mint a tömör vasak esetében.
2. Csuklós fedél díszes retesszel
A kakas, madár vagy virágmotívum alakú retesz nemcsak szép volt – hanem funkcionális is. A fedelet fel lehetett nyitni, hogy friss parazsat tegyünk bele vagy hamut távolítsunk el anélkül, hogy az egész vasalót le kellett volna tenni.
🐓Érdekesség: A kakas – az éberség és a háztartás rendjének szimbóluma – népszerű motívum volt, amely a vas szerepét tükrözte a háztartás rendezettségének fenntartásában.
A teljes főzési időkért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
